Prológus

Tegnap ballagtam el a már jól megszokott gimnáziumomból. Spanyol- angol szakon voltam, ugyanis a főiskola, ahova jelentkeztem és sikeresen fel is vettek, Barcelonában van. Ismert fehérnemű modell vagyok, amit remélem, ott is folytathatok. Ma este utazok ki, ugyanis Svájcban élek. A nagynénémnél fogok lakni, akit nagyon szeretek. Olyan mintha a második anyukám és a legjobb barátnőm lenne. Gloria férje, a ' híres ' Barcelona csapatnak az edzője. Nem ismerem őket, sőt, nem csak őket, senkit nem ismerek a sport világból, hidegen hagy az egész. Viszont arra előre felkészülök, hogy náluk mindig nagy a sürgés - forgás és mindig kemény hajtás van, amikor oda megyek. Tavaly töltöttem ott egy nyarat, de már akkor alig vártam, hogy haza jöhessek, mert már sok volt az, amit elvárt tőlem Luis. Viszont idén már szó szerint oda költözök, és velük fogok élni. Hiányozni fog mindenki innen, az biztos, de nem fogom megbánni, nem akarom úgy leélni az életemet, hogy mi lett volna ha..

 ***

Össze pakoltam a cuccaimat, majd betettem őket a kocsiba. Még egyszer körül néztem a házba, hátha itt hagytam volna valamit, de nem találtam semmi olyat, ezért vissza futottam az autóhoz, ahol anyukám várt, és el is indultunk a reptérre. Amikor kiszálltam a kocsiból, elköszöntem édesanyámtól, majd bementem a reptérre, leadtam a bőröndjeimet és vártam, hogy vége legyen az összes ellenőrzésnek és fel szállhassak a gépre.
Este kilenc óra van, itt ülök a repülőn és várom, hogy felszálljon a gépem. Izgulok. Félek. Nem tudom, mire számítsak, vajon minden jól sikerül, az iskola is, össze ismerkedek valakivel és boldogan élek? Vagy pont az ellenkezője fog megtörténni és se az iskola, se barátok, se semmi nem fog össze jönni? Remélem az első fog bekövetkezni, hisz nem vagyok közel az otthonomhoz és nem tudok csak pikk - pakk haza menni...